Nem mindenkinek jár a táppénz – Ezek a kismama lehetőségei a gyermek megszületése előtt

Nem mindenki jogosult táppénzre, aki veszélyeztetett terhes. Az ellátást csak az kaphatja, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és akinek az orvosa igazolja, hogy keresőképtelen, tehát nem tud dolgozni.

Ha a fenti feltételeknek megfelel, a várandós nőnek veszélyeztetett terhesség esetén egyből táppénz jár, azaz nem előzi meg a munkáltató által fizetett, a bér 70 százalékának megfelelő összegű, 15 munkanapos betegszabadság. Kórházi ellátás, illetve két évnél rövidebb, folyamatosan biztosításban töltött idő esetén a táppénz a kereset 50 százalékának megfelelő összeg. Amennyiben kórházi ellátás nem szükséges, és megvan a veszélyeztetett terhes kétévnyi folyamatosan biztosított jogviszonya, a kereset 60 százalékának megfelelő összeg jár táppénz formájában.

A táppénzt naptári napra állapítják meg, jár a szabad- és munkaszüneti napokra is, és egynapi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ez 2018-ban bruttó 138 ezer forint x 2 = 276 ezer : 30 = 9200 forintot, 2019-ben bruttó 150 ezer x 2 = 300 ezer : 30 = 10 ezer forintot jelent. Ha a várandós nő nem a terhességével összefüggésben kerül keresőképtelen állományba, vagy kórházba, akkor az általános szabályok vonatkoznak rá, tehát ha megfázik, vagy eltöri a lábát, akkor jár a 15 napos betegszabadság is. Ha az anya a terhesség utolsó hónapjában is táppénzen van, akkor a szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj a gyermek születésével kezdődik meg – tudtuk meg Jagodits Zsuzsától, a Savaria Család és Karrier Pont kommunikációs munkatársától.