Nyugat-Európában fél év után visszamennek a nők dolgozni,…………..

Nyugat-Európában fél év után visszamennek a nők dolgozni, míg itthon a három éven át járó szülési szabadság után sokkal nehezebb visszailleszkedni a munkahelyre. Két végletről beszélünk és a kettő között kell megtalálni az arany középutat, melyben a korai anya-gyermek kapcsolat nem szenved hátrányt, de az édesanya sem esik ki évekre a munka világából. Erre nyújtanak megoldást az atipikus foglalkoztatási formák.

A KSH 2018 első negyedévről szóló adatai szerint mintegy 234 ezer főt tesz ki azoknak a nőknek az aránya, akik gyermekgondozási ellátásban részesülnek. Ők az inaktívak táborát erősítik, vagyis nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, pedig vannak köztük olyanok, akik szívesen dolgoznának akár kisebb gyermek(ek) mellett is. Ehhez csak a megfelelő feltételek biztosítása szükséges. Fontos tudni, hogy jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája.

Azok a területek, ahonnan a legnagyobb arányban tűnnek el a kisgyermekes női munkavállalók: a pénzügyi, a marketing és az auditori területek, illetve a közép- és felsővezetői szintek, amelyek elvben megkívánják a kötött és hosszú munkaidőt.

Azonban, ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, kiderül, hogy alapvetően munkaszervezési kérdésről van szó. Vannak munkakörök, amelyeknek az átszervezése kifejezetten könnyű. Ilyen az adminisztráció, a könyvelés vagy az ügyfélszolgálati munka, de valójában a munkakörök többségénél kivitelezhető a részmunkaidő, még a termelésben is. Elég, ha csak a munkaidő megosztására gondolunk. A problémát inkább az jelenti, hogy a stratégiai munkerő-tervezés csak a cégek alig egyharmadánál van jelen Magyarországon szakértők szerint.

A megoldás sokféle lehet: egyes cégek, főleg a magas munkavállalói létszámmal rendelkezők saját bölcsődét vagy óvodát létesítenek. A kis- és középvállalkozások számára pedig az adó- és járulékkedvezmény jelentheti a fő motivációt.